Húszéves a Vasúti Hidak Alapítvány
Beszámoló a szakmai napról
A MÁV Zrt. és a Vasúti Hidak Alapítvány 2016. október5-én, 20 éves a Vasúti Hidak Alapítvány címmel a MÁV Baross Gábor Oktatási Központban szakmai napot szervezett.
A rendezvénynek, amelyet Vörös József, a Vasúti Hidak Alapítvány kuratóriumának elnöke nyitott meg, 96 regisztrált résztvevője volt. A levezető elnöki tisztet Rege Béla, a Vasúti Hidak Alapítvány kurátor emeritusa töltötte be.
Tóth Axel Roland a Vasúti szabályozások, utasítások, Hídszabályzatok helyzete című előadásában ismertette a Vasúti Hídszabályzatok történetét 1951-től napjainkig, a legteljesebb 1951. évi Vasúti Hídszabályzattól az 1990. évi. Msz-07-2306-90T szabványtervezetig bezárólag. A 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza az Országos Vasúti Szabályzatot (OVSZ). Az Európai Vasúti Ügynökség (ERA) adja ki a kötelező jellegű vasúti utasítások műszaki feltételeit (TSI). Ezek közül a legfontosabbak közé tartoznak a kölcsönös átjárhatóságra vonatkozó előírások. A vasúti hidak tervezési előírásainak 2006-ban elkészült fejezeteinek (H.1.2., H.1.7.) felülvizsgálata, illetve a BME, SZE és a tervezők, kivitelezők bevonásával jelenleg folyamatban van. A felülvizsgálat várhatóan 2018-ban fejeződik be. A MÁV D.5. Pályafelügyeleti Utasítása, amely a hidakra vonatkozó részeket is tartalmazza, átdolgozás alatt áll, befejezése ez év végén várható.
Dr. Szepesházi Róbert a készülő Vasúti Hídszabályzat legfontosabb geotechnikai kérdései című előadásában a H.1.1. Vasúti hidak létesítésének általános előírásairól, a geotechnikai tervezés részről (3. fejezet) adott részletes tájékoztatást. Ismertette a geotechnikai vizsgálatok (előkészítő, részletes, kiegészítő) fajtáit. Beszámolt az új számításokról, méretezésekről (negatív köpenysúrlódás, cölöpök süllyedésének számítási módjáról, cölöpök kölcsönhatásáról, próbaterhelési módszereiről). Végül elemezte (kategorizálta) a hídszerkezeteket geotechnikai szempontból.
Erdődi László Hídmunkák előkészítése, MÁV és TSI előírások, a meglévő vasúti hidak megmaradó szerkezeti elemeinek megfeleltetése című előadásában ismertette azokat a lehetőségeket (3. fokú hídvizsgálat, MÁV KFV Kft. vizsgálatai, hídosztály vizsgálata, monitoringrendszer, MEDINA program szerinti műtárgy-állapotváltozás, H.4. szerinti felülvizsgálat), amelyek alapján a TSI szerinti megfeleltetési vizsgálat elkezdődik. A feldolgozott anyagok alapján a döntési javaslatot a hidász szakaszmérnökök és a hídszakértő mérnökök dolgozzák ki. A folyamat a közbeszerzési eljárással (közbeszerzési terv, kivitelezési pályázat) és a hatósági engedélyek megszerzésével folytatódik. A tanúsító szervezet az ÁME (átjárhatósági műszaki előírások) alapján mondja ki az elkészült szerkezet alkalmasságát. Érdekes része volt az előadásnak a TSI-k bemutatása a meglévő hidak és földmunkák vonatkozásában. A függelékben szereplő táblázatokban levő küszöbértékeket be kell tartani. A gyakorlatban a tervező, kivitelező tölti ki a táblázatokat és igazolják, hogy az . tényező megfelel a 11. táblázat értékeinek.
Szebényi Gergő Meglévő vasúti hidak és szerkezeti elemeinek értékelése teherbírási és fáradási szempontból (H.4. szerinti ellenőrzés Eurocode alapon) című előadásában elmondta, hogy az 1951. évi Vasúti Hídszabályzat a fáradás kérdésével részletesen nem foglalkozott. A H.4. 2000. Utasítás a fáradás kérdését már tárgyalja. Az állandó terhelést 80 kN/m értékben, az esetleges terheket a hídon ténylegesen közlekedő járművekből határozzák meg. Az utasítás alapján veszik figyelembe a dinamikus tényezőt és a terhelési tényezőt. Az elvégzett számítás alapján, ha a teherbírási mutatószám egynél nagyobb, akkor a szerkezet az Eurocode-nak, illetve a H.4.-nek megfelel. Előadását konkrét számítási példák szemléletes bemutatásával (Vinári Marcal-híd, P18 provizórium, Gubacsi úti híd, Szeghalmi Berettyó-híd) zárta.
Jung Péter Műtárgyépítések tapasztalatai című előadását a jelentősebb hidak fenntartási munkáinak (korrózióvédelem, hídfacsere) ismertetésével kezdte. Beszámolt a 8. sz. főút Várpalotát elkerülő szakaszán épült vasúti aluljáró acélszerkezeténél alkalmazott monitoringrendszer kialakításáról. Ennél a szerkezetnél, a saruerőknél 15-20%-os ingadozást állapítottak meg. Az előadás befejező részében a Szajol–Püspökladány vasútvonalon az apavári Hortobágy-híd rácsos szerkezeteinek felújítási munkáit, valamint a balatonaligai boltozat alapjainak vert, kiinjektált vascölöpökkel való megerősítését mutatta be vetített képekben.
Vörös József 20 éves a Vasúti Hidak Alapítvány 20 percben című előadásában ismertette, hogy az Alapítvány 1996-ban több cég által létrehozott magánalapítványként – alapító okiratának megfelelően – milyen tevékenységeket végez, milyen feladatokat vállalt magára. Az Alapítvány az elmúlt 20 évben állami és MÁV-támogatást nem kapott. A kuratórium elnöke beszámolt az Alapítvány legfontosabb szakmai rendezvényeiről, az alapított díjakról, a kiírt pályázatokról, a létesített szobrokról, emléktáblákról, az Alapítvány kiadmányairól. A kuratórium tagjai munkájukért tiszteletdíjat nem kapnak. A résztvevők kezükbe vehették a legújabb, Húszéves a Vasúti Hidak Alapítvány című kiadványt.
Az előadások után a Vasúti Hidak Alapítvány 2016. évi díjainak átadására került sor.
A 2016. évi Diplomadíjat Simon Norbert, a BME Építőmérnöki Kar BSc hallgatója nyerte el a budapesti Bartók Béla úti vasúti híd átépítési tervének egy lehetséges változatának kidolgozásával. A jól átgondolt, szép munka alaposan elsajátított szakmai ismereteket tükröz. A diplomadíjat Vörös József kuratóriumi elnök adta át.
A 2016. évi Szakmai Nívódíjat Kiss Józsefné, a MÁV Vasúti Hídosztályának volt területi főmérnöke, a Vasúti Hidak Alapítvány titkára 40 éves aktív, majd nyugdíjas éveiben végzett kiemelkedő szakmai tevékenységéért vehette át. A díjat Vörös József kuratóriumi elnök adta át.
A 2016. évi Korányi-díjat Virág Istvánnak, a MÁV Zrt. Pályalétesítményi Főosztály vezetőjének kiváló szakértői tevékenységéért, jó szervezőképességéért, nagy szorgalmáért és munkabírásáért ítélte a kuratórium. A díj átadására a díjazott egyéb szakmai elfoglaltsága miatt később került sor.
A konferencia Rege Béla levezető elnök zárszavával fejeződött be, aki megköszönte az előadók felkészültségét, az időkeretek pontos betartását, a szervezők munkáját és a hallgatóság aktív részvételét.
A rendezvény szakmai sikerét mutatja, hogy a résztvevők teljes létszámban nagy érdeklődéssel hallgatták végig az előadásokat. Rege Béla kérte a résztvevőket, hogy a következő szakmai nap sikere érdekében mielőbb jelezzék az őket érdeklő témákat az Alapítványnak.
Rege Béla
(Fotók: Gyukics Péter)